Nem is olyan régen az állattartó, háztáji gazdasággal rendelkező családokban ismeretlen fogalom volt az élelmiszerpazarlás. A maradékot megette a disznó, felcsipkedték a tyúkok, jutott belőle a kutyának, macskának. A pazarlás egyébként is főbenjáró bűn volt főleg azon nemzedékek szemében, akik akár túléltek egy világháborút, megismerték a nélkülözést, vagy egyszerűen emlékeznek még arra a korszakra, amikor csak jegyre lehetett fejadagnyi kenyeret, vajat, tojást vásárolni a diktatúra éveiben.
Ma már korántsem ez a helyzet: mindent lehet bőségesen kapni, csak bírja a zsebünk. Ahogy a régi öregek mondanák, pénzzel a bolond is tud vásárolni. Az átalakult életmódunkból következően egyre nagyobb hányadát az élelemnek üzletből vásároljuk, még falvakon is. Már nem tekintjük természetesnek, hogy a falun élőknek állataik vannak, és az ételmaradékot mintegy automatikusan elfogyasztják. Egy-egy család a heti nagybevásárlást általában szupermarketben ejti meg, csak szükség esetén vásárol kisebb boltokban; ennek előnye, hogy olcsóbban jut hozzá az élelmiszerekhez, a hátránya viszont, hogy esetleg túlvásárolja magát, nem fogy el minden, megromlik, és a kukában végzi. A bevásárlási szokások átalakulásával ily módon főleg városokban megnőtt a kidobott élelmiszer mennyisége is.
Nemrég számolt be róla a sajtó, hogy évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban, csaknem 15 millió tonnával többet, mint amennyit importálnak. Becslések szerint az EU élelmiszertermelésének egynegyede kárba vész, és ez számszerűsíthető is: 143 milliárd eurós kárról van szó. Kelet-Közép-Európa országai talán még jobban állnak e téren, mint a fejlettebb tagállamok, de nálunk is nagy probléma már évek óta az élelempazarlás.
Globálisan egyébként az összes megtermelt élelmiszer egyharmada hulladéklerakókba kerül, ahol metánkibocsátást okoz. De ez még nem elég, hiszen akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az élelmiszer kidobásával azt az energiát és vizet is elpazaroljuk, amely a termesztéséhez vagy tenyésztéséhez (attól függően, hogy növényi vagy állati alapanyagból készült), a betakarításhoz, feldolgozáshoz, szállításhoz és csomagoláshoz kellett.
Április 27. a globális élelempazarlás elleni akciónap, amelyet 2017 óta tartanak meg. Ezen a napon kiemelten felhívják a figyelmet a jelenségre és azokra a módszerekre és megoldásokra, amelyekkel megelőzhető, vagy legalábbis csökkenthető az élelmiszer-pazarlás. Például a lejáratközeli élelmiszereket forgalmazóként érdemes eladományozni élelmiszerbankoknak, olyan szervezeteknek és intézményeknek, amelyek rászoruló embereket segítenek élelemmel.
Az élelmiszer-pazarlás elkerülése részben rajtunk is múlik (még akkor is, ha a legnagyobb veszteség a termelő és értékesítő szegmens vállalati szereplőit terheli). Például gazdaságos főzéssel.
Hogyan főzz gazdaságosan, hogy elkerüld az élelmiszer pazarlását? Íme néhány tipp:
- Tervezd meg körülbelül egy hétre a menüt, és csak azokat a hozzávalókat vásárold meg, amelyek ennek megfőzéséhez szükségesek. Előtte persze konzultálj a család többi tagjával is, akikkel egy konyhán élsz!
- Legyen vásárláskor mindig listád, ami csak a szükséges dolgokat tartalmazza, és próbálj nem eltérni tőle.
- Ha húst vásárolsz egyszerre nagyobb mennyiségben, készíts belőle többféle fogást, és/vagy fagyaszd le a fel nem dolgozott darabot.
- Gyakran ellenőrizd a hűtőben lévő élelmiszerek állagát, szagát, lejárati idejét, hogy megelőzd a megromlásukat. Ne vásárolj sok olyan terméket, amelyeknek rövid a lejárati ideje, mert nem lesz idő elfogyasztani, és a kukában végzi.
- Légy kreatív! A maradékokat újra lehet gondolni. Egy megbarnult banánból vagy picit fonnyadt zöldségből is ki lehet hozni egy fogyasztható turmixot, nem kell feltétlenül azonnal eldobni.
- Használj fel minél gazdaságosabban egy Székely Csürkét! Hogyan? Vásárolj egy egész Székely Csürkét, és főzz belőle többféle fogást. Darabold fel, a nyakból, fejből, szárnyakból főzhetsz egy jó húslevest, a combokból paprikást, a melléből bécsi szeletet.
- Ha nagy mennyiségű ételt főzöl, amit biztosan nem fogyaszt el a család 1-2 nap alatt, inkább fagyassz le belőle néhány adagot, hogy megelőzd a megromlását.
- Ha mégis ki kell dobni valamilyen ételmaradékot, mindenképp szelektíven gyűjtsd, nem összekeverve a háztartási szeméttel. Ha a településeden van ilyen szolgáltatás, akkor a biohulladék-gyűjtőbe rakd; ha nincs, inkább komposztáld.
