A karácsony a család, az együttlét, a lázas készülődés és veszekedés, majd megkönnyebbült és boldog kibékülés és hátradőlés ünnepe. De addig valahogyan el kell jutni, és ami biztos, hogy egy hagyományos és megszokott, de mégis ünnepi ízekkel elvarázsoló karácsonyi ebéd kibékít, elcsendesít, táplál, felvidít és új reményekkel, tervekkel tölt el.
Nem hiába próbálkozunk évről évre, hogy minden lehetőleg a legjobb és legfinomabb legyen, a mákos bejglitől a sós aprósüteményig, nem beszélve magáról az ebéd gerincéről. A levesről és a második fogásról van szó, amely ilyenkor damasztabroszon, a régi családi porcelán étkészlet társaságában, ezüst vagy legalábbis futtatott ezüst merőkanállal, aranyozott porcelán levesestálban és tálcán kerül az asztalra.
Nem mindegy, mit teszünk ezekbe a családi ereklyékbe, ha már ilyenkor elővesszük, megtörölgetjük, újra elmossuk és megint megtörölgetjük őket. Tisztára fölösleges külsőség egyesek szerint, de egyes nagymamák és nagytaták így nosztalgiáznak, és én azt mondom, legalább ilyenkor tehessék meg nyugodtan!
Nem beszélve arról, milyen megtiszteltetés a Székely Csürkének ilyen levesestálakban, tálcákon és tányérokon terpeszkedni 😉
Az ünnepi menü egyik, ha nem legfontosabb fénypontja: a húsleves.
A húsleves mindenki kedvence: minden családnak megvan a jól bevált, generációkról generációkra gondosan áthagyományozott receptje a tökéletes húslevesről. Hogyan lesz tökéletes a karácsonyi húsleves? Hát úgy, ha ugyanolyan gondosan válogatod ki a hozzávalókat, mint máskor, és ugyanolyan lassú tűzön főzöd órákon keresztül, mint ahogyan őseink tették! Ha pedig a megszokott vasárnapi húsleves ízét karácsonyosabbra vennéd, egy pici kanálka frissen reszelt gyömbért és két szál babérlevelet is csempészhetsz a levesbe, akkor, amikor a hús már félig puha, és a zöldségeket tennéd éppen bele.
Ha az ünnepekkor egyik nap húsleves kerül az asztalra, másik nap – főleg ha éjszakába nyúlt a közös családi mulatozás – egy jó tejfölös-tárkonyos csorba fogja megváltani a világotokat. Csak arra ügyelj, hogy jóelőre szerezd be a hozzávalókat, mert karácsony másodnapján hiába akarsz majd futkorászni, semmi sem lesz nyitva!
Második fogásként következhet az örökzöld klasszikus: fokhagymás sült csirke, krumplipürével, ecetes uborkával. Grillcsirke formájában is készülhet. Egyszerű grillcsirke-receptünket itt találod, a kicsit furfangosabb, eleve pityókával együtt készülő változatról itt olvashatsz!
De ha túl gyakran kerül ebben a formában asztalra, és valami igazán kivételeset, szokatlant és ünnepit szeretnél főzni, van egy további tippünk:
- az almás-sajtos csirkemell rizzsel.
A Székely Csürkének a mellehúsából készítheted, és szükséged lesz még két szép pónyik vagy batul almára a kertből vagy a helyi piacról. Szerezz be 15 deka trappista sajtot, a fűszerek – só, bors, kakukkfű, rozmaring – ejsze kikerülnek a kamarából. Vágd a csirkemellet szeletekre, sózd-borsozd, és helyezd egy kiolajozott tepsibe. A megpucolt almákat felkockázva terítsd a húsra, szórd meg kaukkfűvel és rozmaringgal, és fólia alatt, 190 fokra előmelegített sütőben kb 20 percig süsd. Vedd ki, szórd meg reszelt sajttal, tedd vissza, és még addig süsd, amíg a sajt a tetején kicsit meg nem pirul.
Rizskásával, rizibizivel talál igazán, de akár köleskásával is kipróbálhatjátok! Mivel az alma eleve eléggé savanykás-aromás ízt ad ennek a második fogásnak, savanyúság helyett készíthetsz hozzá friss salátát kevés olívaolajjal, sóval és citromlével.
Egy ilyen ebéd után már senki nem fogja észrevenni, ha a mákos bejgli véletlenül elhasadt vagy nem nőtt fel eléggé, vagy a sós-köménymagos rudacska nem pont olyanra sikerült, mint ahogyan boldogult dédnagymama készítette volt. Egyszóval minden tökéletes!