Nemrég a Székely Csürke útra kélt, hogy felfedezze és bemutassa az erdélyi régió rejtett vagy látható értékeit. Erdély látnivalói keresése során szemei és fülei Ti voltatok: a Hargita Népe olvasói és a Marosvásárhelyi Rádió hallgatói, akik írtatok, üzentetek, javasoltatok, hogy közösen összegyűjthessük azokat a csodákat, amelyeket meleg szívvel ajánlunk bárkinek a nagyvilágból.
Több héten át kerestük, Erdély nevezetességei közül melyek a legfontosabbak számotokra. Az erdélyi látnivalók javaslatait összesítő első cikkünkben a legtöbbször említett célpontokat listáztuk; a másodikban a legjobb csillagnéző, piknikező helyek és legcsodálatosabb hegyvidékek gyűjteményéből adunk közre válogatást. A sorozat mostani, utolsó részében az erdélyi hagyományok, épített örökség, gasztronómia és vendégszeretet legjet adjuk közre – ahogy ti látjátok.
Hova utazzunk Erdélyben? Kerestük azokat a helyeket, településeket, amelyeket – bár talán kevéssé ismertek – meglátogatásra ajánlotok, nemcsak azért, mert festői helyen fekszenek, hanem mert különleges élmények várnak a turistára, és ahol a legendás erdélyi vendégszeretetből sincs hiány.
A múzeumok közül ilyen „rejtett kincs” a kőrispataki szalmakalap-múzeum vagy a parajdi sóbánya-múzeum. A szejkefürdői Mini Erdély Parkot is ajánlottátok, ami már csak azért is egy kihagyhatatlan helyszíne az erdélyi kirándulásoknak, mert olyan erdélyi látnivalók makettjét is meg lehet ott kicsiben csodálni, ahová egy pár napos látogatás alkalmával nincs idő eljutni.
Mit nézzünk meg Erdélyben? Madéfalván a Siculicidium emlékművet, Csíkszeredában a csíksomlyói kegytemplomot, Mikházán a ferences templomot és kolostort. Kiemeltétek Tusnádfürdő, Homoródfürdő, Borszék fürdőhelyeit, valamint Nyárádgálfalvát, a Nyárádmente egyik fontos, dinamikusan fejlődő községközpontját, mint olyan helyeket, ahol érdemes megszállni, megpihenni, körülnézni, és elbeszélgetni a helyi emberekkel.
Erdély legszebb helyei között a kastélyok kiemelt fontosságúak. A beérkezett javaslatok alapján a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt, a csíkszentimrei Henter-kúriát, az olaszteleki Daniel-kastélyt, illetve a keresdi Bethlen-kastélyt . És nemcsak Mikszáth Kálmán nevezte a várak királyának: a vajdahunyadi várat – amely Románia nevezetességei között is kiemelt fontosságú – szerintetek is mindenképp érdemes meglátogatni egy erdélyi utazás során.
Nemcsak épületek és tárgyi emlékek a kultúra kincsei. Egyik olvasónk egyedi és máshol nem létező, székelyföldi és barcasági hagyományokat sorolt fel: a székelytamásfalvi és szörcsei szánozás húsvéti szokását, a hétfalusi csángók téli napfordulós rítusokhoz tartozó legénytáncát, a boricát, a csikszentkirályi kaszáló kalákát, a kibédi farsangot, a kászoni bikaütést, valamint az apácai kakasütést.
Végül, de nem utolsó sorban a gasztronómia is szerves része egy régió hagyományainak. Az erdélyi konyha gazdagításához az évszázadok során sok népcsoport járult hozzá, a magyar, román, szász, örmény, zsidó, székely szokások, receptek keveredtek, módosultak, átadódtak, átíródtak, kanonizálódtak vagy éppen elfelejtődtek. Erdély legjobb éttermei étlapjáról éppen ezért szerintetek sem hiányozhatnak a régióra jellemző alapanyagok és fogások. Konkrét éttermek megnevezése nélkül szerintetek azok a legjobbak, ahol olyan hagyományos fogásokat lehet fogyasztani, mint a pityókatokány, kürtőskalács, túrós puliszka, ordás palacsinta, zakuszka, kolozsvári káposzta, töltött káposzta, vagy a csülökpörkölt.
Köszönjük minden olvasónak és hallgatónak a javaslatokat!
