Nemrég a Székely Csürke útra kélt, hogy felfedezze és bemutassa az erdélyi régió rejtett vagy látható értékeit. Erdély látnivalói keresése során szemei és fülei Ti voltatok: a Hargita Népe olvasói és a Marosvásárhelyi Rádió hallgatói, akik írtatok, üzentetek, javasoltatok, hogy közösen összegyűjthessük azokat a csodákat, amelyeket meleg szívvel ajánlunk bárkinek a nagyvilágból. Az erdélyi látnivalók javaslatait összesítő első cikkünkben a legtöbbször említett célpontokat listáztuk; most a legjobb csillagnéző, piknikező helyek és legcsodálatosabb hegyvidékek gyűjteményéből adunk közre válogatást.
A torjai Büdös-barlang. Erdély nevezetességei közül a leghíresebb mofetta, Bálványosfürdő és a Szent Anna-tó szomszédságában, 1052 méter magasságban található a Bálványosi-hágón. Egyúttal érdemes a környékbeli borvízfürdőket, népi feredőket is végiglátogatni, például a Csiszár-fürdőt, a Mikes-fürdőt, vagy az Apor lányok feredőjét.
A csíkszentimrei Büdös-fürdő. Mofetták, borvizek, borvizes patakok, lápok havasi, vadregényes környezetben, 1200 méteres magasságban, ahol egyre többen építenek nyaralót, és egy kezelőbázist is terveznek beindítani a hatóságok.
A Gyimesek völgye. A Gyimesi-hágón átérve egy másik világ kezdődik, Székelyföld és Moldva közé ékelődve, a gyimesi csángóké. Gazdag kulturális örökség, csodálatos tájak, izgalmas látnivalók és szórakozás egy helyen. És érdemes megmászni a Naskalatot, amely 1553 m magas. Csúcsáról szinte az egész Székelyföldet, a Gyimes völgyét és Moldvát is belátni.
A Csalhó-hegység a Keleti-Kárpátokban. Nyugati része Erdélyből, keleti része Moldvából határozza meg a kilátást a szép, napsütéses napokon, ahogy egy jászvásári olvasónk megjegyezte. Ugyancsak neki maradtak kalandos, szép emlékei az Erdélyi-szigethegységben tett túrákról. Románia nevezetességei közül mindkét hegység nagy népszerűségnek örvend mind a helyi, mind a térségbeli túrázók körében. A Csalhó-hegység nagy része nemzeti park, rengeteg védett fajjal. Moldva Olümposzának is nevezik, de Erdély legszebb helyei között is számon tartjuk. Legmagasabb csúcsa, a Tóka-csúcs 1907 méter magasan van, ahol a csúcs felé vezető utolsó pár száz métert lépcsőn tehetik meg a kirándulók. A Keleti-Kárpátok egyik leglátványosabb, s egyben legmagasabb hegysége, a csúcsról látni lehet a környező kisebb hegyeket és a Békási-víztározót.
A borszéki Tündérkert. Kalákában épült népi fürdőhely medencékkel, öltözőkkel, kilátókkal és piknikezésre alkalmas helyekkel.
A firtosi kilátó. Korond és Farkaslaka között félúton, a Firtos-tető alatt, három település, Firtosváralja, Énlaka, Székelypálfalva összefogásával épült fel ugyancsak kalákával a Szeles-dombon. A helyiek rendszeresen szerveznek ott ünnepségeket, de ha valaki turistaként, kirándulóként arra jár, ne hagyja ki, mert csodálatos a kilátás, lehet piknikezni, csillagot nézni, pici falvakban jellegzetes faházakat, ősi templomokat csodálni. Az énlaki unitárius templom a 15. században épült, híres kazettás mennyezete 17. századi, a rovásírásos felirattal: „Egy az isten.”
A mezőzáhi sztyeppei bazsarózsa-rezervátum. A sztyeppei bazsarózsa (Paeonia tenuifolia L) a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger környékén terjedt el, de megtalálható a Maros megyei Mezőzáh közelében, az 1932-ben alapított botanikai rezervátumban is. A rezervátum területén közel 300 növényfaj él. A ritka, védett sztyeppei bazsarózsa április végétől május közepéig virágzik, ilyenkor Románia legszebb helyei egyike! A rezervátum és környéke egynapos tavaszi kirándulásokra ideális.
Cikksorozatunkat az erdélyi hagyományok, épített örökség, gasztronómia és vendégszeretet legjeivel zárjuk, ugyancsak a Ti javaslataitokból válogatva. Tartsatok velünk, fedezzük fel együtt Erdély csodáit!
