Érték és Minőség Nagydíj
Az a jó a gasztronómiában, hogy ha belenőttél egy kultúra hagyományos ízeibe, azokkal recept nélkül is, amatőrként is úgy játszadozhatsz, hogy közben megmaradsz a keretek között, de mindig van tér újításra, variációkra, a kreativitás és a saját ízlés kiélésére. Csirkepaprikás is annyiféle létezhet, ahány családban főzik, mert soha nincs két teljesen egyforma recept, sőt, ismerünk embereket, akik beallottan soha nem tudják kétszer ugyanúgy megfőzni ugyanazt a kaját, hogy pontosan ugyanolyan íze legyen, mint előző alkalommal. De attól még finom minden egyes alkalommal. A tanulság, hogy a „nem rossz”-„na ez jól sikerült” skálán belül mozogva még mindig elemünkben lehetünk, megtartva a „jó háziasszony” vagy „jó szakács” elismerő minősítést. A profi liga persze más világ, ott talán a legfontosabb a reprodukálhatóság és az állandó, maximalizált színvonal.
Mi, amatőrök nem a tökéletességre törekszünk; elfogadjuk, hogy nem léphetünk bele kétszer ugyanabba a folyóba, és nem főzhetjük meg pontosan ugyanúgy a csirkepaprikást sem. A receptek csupán támpontok, hogy körülbelül az legyen a végeredmény, amire mi és vendégeink számítani szeretnénk előző ízélményeink alapján.
A „hagyományos” csirkepaprikás receptjét alapul véve most elkészítheted annak székely verzióját rókagombával, ahogy nálunkfelé szokták.
Hozzávalók:
- 1 db egész Székely Csürke;
- 3-4 fej vereshagyma;
- félkiló friss rókagomba;
- 1 nagy db paradicsom;
- 1 db paprika;
- 3 teáskanál fűszerpaprika;
- egy mokkáskanál őrölt bors;
- egy csapott mokkáskanál őrölt kömény;
- só ízlés szerint;
- egy marék apróra vágott petrezselyemlapi;
- egy kevés tejföles-lisztes-tejes ereszték;
- köretnek puliszka.
Elkészítés
A rókagomba szezonja általában június-szeptember között van, függ az esőtől is, úgyhogy ha neadjisten nem sikerül frissen beszerezni, fagyasztottat is használhatsz. Ennek az ízletes erdei gombának az aromája annyira feldobja a csirkepaprikást, hogy aki még azelőtt nem evett ilyet, úgy megszeretheti, hogy onnantól már csak rókagombával akarja.
Ha nincs rókagomba, vagy nem elég a mennyiség, medvegombát is használhatsz.
A hagymát egy kevés olajban megdinszteled, majd hozzáadod a kockára vágott paprikát, meghámozott paradicsomot felkockázva (vagy egy kanál paradicsomsűrítményt majd a vége felé), kis vizet, s kezdetnek egy teáskanál sót (aztán majd utólag még sózod, ha szükséges, mert ahogy nagyanyám mondta, beletenni mindig lehet, de kivenni nem).
Főzöd, főzöd, amíg minden meg nem puhul. Leveszed a tűzről, hozzáteszed a 3 teáskanál édes fűszerpaprikát, a borsot és a köményt, összekavarod, beleforgatod a csirkedarabokat, s felöntöd egy kis vízzel, hogy éppen ellepje. Lassú tűzön addig főzöd, míg a hús már fehéres, akkor teszed hozzá a rókagombát.
Mire a hús teljesen elkészül, a rókagomba is megpuhul. Van, aki nem rontja el tejföllel vagy effélével, de van, aki szereti: az csináljon eresztéket. 1 evőkanál lisztet elkeverünk egy csorrintás tejjel, amíg sima lesz, majd azt 2 evőkanál tejföllel egészítjük ki, s azt lassan belecsorgatjuk folyamatos kavarás mellett a rókagombás csirkepaprikásunkba. Felrottyantjuk, s kész is van. A marék petrezselyemzöldet a végén, frissen érdemes a tetejére szórni.
Van, aki szigorúan csak puliszkával tudja elképzelni az elfogyasztását (ha külföldi vendégeink vannak, ezt a verziót nagyon erdélyinek fogják tekinteni), de persze lehet főzni melléje rizskását es, vagy kölest. Vagy szaggathatsz galuskát. Vagy ha nagyon lusta vagy, főzz melléje egy fazék laskát vagy makarónit.
Ecetes uborkával szoktuk még enni, vagy igazi nyárba’ egy kis cukros-almaecetes salátával.
Jó étvágyat!
