Ha most ébredsz fel, hogy mindjárt nyakadon a szilveszter, és azt se tudod, hová kapj, vagy csak egyszerűen váratlan vendégeket várva vársz éppen, és meg vagy bokrosodva, hogy mivel es kínálhatnád meg őket, akkor nyúlj a villámgyors rántott csürke Dragomán-féle receptjéhez!
Dragomán György író a földink, bár már Magyarországon él, de marosvásárhelyi, és ha más nem, ő aztán tudja, mi fán terem a székely meg az erdélyi konyha. (Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a villámgyors rántott csürke egy echte székely recept, mert hát univerzális, de talán amellett találnék pár érvet, hogy Dragománnak ez az újítása voltaképpen a székely furfangnak és találékonyságnak, egyfajta pragmatikus problémamegoldási készségnek az eredménye.)
Bevallom, eredetileg egy Kövi Pál-receptet akartam volna ajánlani így év végére, de amikor már mindenki ki van zsigerelve, és alig várja, hogy egy kis puszta vajas kenyeret ehessen minden felhajtás nélkül, inkább a panírozott csürke e gyors, hatékony és legfőképpen népszerű receptjét osztom meg veletek.
Annál is inkább, mert számomra is reveláció volt. Gyerekkori emlékeimben a „prézlis hús” (mi így neveztük, de rántott hús, bécsi szelet, panírozott hús néven egyaránt ismert) hatalmas felhajtással készült, nagymamám félnapra lefogalta a 80 éves konyhaasztalt teljes egészében úgy, hogy römizni sem lehetett rajta, nemhogy fakockákból várat s gyurmából állatkertet építeni rá. Külön tányérokban volt előkészítve a liszt, tojás, prézli, amelyek mindegyikében általunk követhetetlen sorrendben legalább egyszer-kétszer meg kellett forgatni a hússzeleteket.
Dragomán egy huszárvágással megoldotta, hogy ne kelljen ezeregy külön edény a panírnak: egy olyan innovatív megoldással rukkolt elő, amelyért azóta a panírozottcsürke-imádó kis- (és nagy-) gyerekes szülők és nagyszülők ezrei adnak hálát. Főzőskönyvében az író erre maga is utal, felidézve, amikor az innovatív megoldás első ízben nyilvánosságra került egy Nők Lapja-interjúban elejtett pár mondat formájában. Részletekért tessék elolvasni a 2020-ban megjelent Főzőskönyvet szőröstül-bőrőstül, mi most egy Székely Csürkére adaptált verziót közlünk.
Hozzávalók:
- 1 db Székely Csürke-mellhús
- másfél evőkanál jaurt
- 1 csapott evőkanál keményítő
- 3 evőkanál liszt
- 1 tojás
- prézli
- só, fokhagyma, kakukkfű, rozmaring, curry, pirospaprika, római kömény ízlés szerint
- szójaszósz
A csürke mellét vágd csíkokra, és pácold be egy órácskára egy fedeles műanyag dobozban, pár kanál fokhagymás jaurtban – rozmaringot, kakukkfüvet is tehetsz a keverékbe. Miután letelt az óra, vedd ki, és ugyanabban a dobozban dolgozva (nagyon kevés mosogatnivaló lesz így) szórd előbb meg a tartalmát a keményítővel. Csukd le a dobozt, és jól rázd össze az egészet. (A keményítőtől ropogósabb lesz a panír, a jaurt meg azért kell, hogy az amúgy szálas, száradásra hajlamos mellehúsa finom puha legyen tőle – magyarázza a módszer feltalálója.) Ezután ugyancsak beleszórod a dobozba a lisztet, és ha akarsz, további fűszereket. Ismét lecsukod a dobozt, és alaposan összerázod. A tojás felvered egy kanálka szójaszósszal (de el is hagyhatod, mert a fő szerepe az, hogy aranylóbb lesz a panír színe), beleöntöd a dobozba, lecsukod, ismét összerázod. Jöhet az utolsó réteg, a prézli – azzal is összerázod, aztán kisütöd. Dragomán vaslábosban, olajban szokta sütni – rád bízzuk, kinek mi kerül ki a konyhájából.
Ha sok vendéget vársz, vagy a gyermek reggelire, ebédre és vacsorára is képes rántott csürkét kérni, akkor csinálj dupla vagy tripla adagot. Közös családi otthoni mozizásra is nagyon alkalmas, szalmapityókával, muzsdéjjal lehet tálalni.
Jó étvágyat!
